A fa, ahogy öregszik, a külső része elhal, de belül a szállítószövetek egy része megmarad és a tápanyag és a vízfelvétel az megmarad. Itt nehezebb a vízfelvétel, tehát sokkal kisebb a víztartalma a fának mert nagyon mostoha körülmények között nőtt – mondta a Duna Híradónak Tóthfalussy-Veress Éva kolozsvári biológus.

 

A tudósok száraz, logikus magyarázatai azonban nem érdeklik azokat, akik szellemeket keresni jönnek ide. A Bács-Hója erdőben már a 60-as évek óta figyelik és kutatják a természetfeletti jelenségeket.

A Bács-Hója erdőhöz kapcsolódó misztikus történetek kiindulópontja a domboldal, az úgynevezett ufó-leszállópálya. 1940-ben Sift Sándor biológus édesapjával látott itt egy ufót, 1968-ban pedig lencsevégre is kapták az első itt leszálló földönkívülit - mondta a Adrian Patrut egyetemi tanár, a Román Parapszichológiai Társaság elnöke.

Sokan speciális energiákat is érezni vélnek, rengeteg kiránduló panaszkodott rosszullétre, fejfájásra. A tudósok szerint azonban a Bács-Hója erdő úgynevezett szeizmikus zóna. Az erős elektromágneses tevékenység pedig okozhat akár rosszulléteket, víziókat, vagy éppen fotókon, filmen megjelenő furcsa fényes formákat is.