A legenda szerint Sirok 13-14. században épült várát Mátyás király adta Guthi Országh Mihály nádornak, aki unokaöccsére, Kompolti Imrére hagyta a büszke épületet. Atyja halála után a mosolytalan, kemény, fegyverrel és halállal játszó vörös démonra, Gizellára szállt a vár, akiről az a hír járta, hogy szívét még sosem bántotta szerelem. Egészen addig a baljóslatú éjszakáig, amikor is hét ifjú, szállást kérő vitéz látogatott a várba, és lobbant szerelemre a leány iránt.

Gizella az egyik ifjú érzéseit viszonozta is, azonban az italtól és a szerelemtől megrészegülve a vitézek hajnalban egymásnak támadtak, abban a hiszemben, hogy aki életben marad, azé lesz a lány. Ám mikor az az ifjú is meghalt, aki a lány szerelme volt, Gizella leszúrta az utolsó támadót, majd a vár legmagasabb bástyájáról a mélybe vetette magát.

Annak tanúbizonyságául, miszerint egy tisztességes középkori vár sem létezhet a maga kísértete nélkül, a történet úgy tartja, Sirok vára felett a mai napig megjelenik éjszakánként egy karcsú, fehér árny, melyet hét másik követ, ezért, ha szeretnél kipróbálni egy vérbeli, ködös mondákkal és rejtelmekkel átitatott vártúrát, a legjobb, ha azt még napnyugta előtt megteszed.

Hogy feljuss a Mátra keleti részén található, 300 méter magas vulkanikus csúcson álló várhoz, a siroki Dobó utcából érdemes elindulnod: egy hosszabb, kényelmes szakasz után egy minden porcikádat alaposan megmozgató meredek hegymenet következik, ha azonban felérsz, nemcsak, hogy gyönyörű panoráma tárul majd eléd, de a vár zegzugos rejtekeit, tornyokkal tűzdelt romos épületegyüttesét és alagútrendszerét is bebarangolhatod.

 

Egy sötét kor szelleme - Séta a szegedi Boszorkány-szigeten

Számos műalkotás, vers és regény született a korabeli eseményekhez kapcsolódóan, azonban a szegedi boszorkányperek még mindig viszonylag ismeretlen részét képezik a magyar történelemnek. Kevesen tudják például, hogy több mint hatvan per kötődik a városhoz, és a magyarországi boszorkányüldözés legsötétebb pillanatai is hozzá, pontosabban a Tisza-parton, az Árvízi-emlékműtől délre található vadregényes ártéri területhez, mai nevén a szellemjárta Boszorkány-szigethez köthetőek.

1728. július 23-án 12 férfit és nőt tettek itt ki a vízpróbának, majd vetettek máglyára, köszönhetően a felelőtlen vádaskodásoknak, illetve a korábbi évek aszályainak, éhínségének és a pusztító árvíznek, melyet a boszorkányok művének tartottak.

A szegedi Boszorkány-sziget alkonyatkor a legsejtelmesebb, ezért ha hátborzongató kirándulásra vágysz, késő délután vágj neki a sétának! Ha pedig már az egykori kivégzések helyszínén jársz, mindenképpen nézd meg a különleges hangulatú uszálytemetőt - a hatalmas vízi járművek egykor sódert, homokot és követ szállítottak, manapság azonban rozsdásan-üresen ringanak a vízen!

A baljóslatú hely, melynek a tiszai uszálytemető ad még kísértetiesebb hangulatot, napjainkban szabadon látogatható, ám nemcsak a hátborzongató atmoszféra miatt érdemes felkeresned. Látogass ide akkor is, ha egy kiadós sétát szeretnél tenni a természetben, szívesen barangolnál a Tisza árterében, illetve elmerülnél a környék csendjében és nyugalmában. Ha pedig kevesebb libabőrre, de még több mozgásra és természetközeli élményre vágysz, vedd célba az újszegedi ligetet, illetve a füvészkertet és a vadasparkot.

 

Itt történik a legtöbb paranormális jelenség Budapesten:
a hírhedt szellemtelep

Mindenki hallott már különös, szellemjárta épületekről, egykor jobb napokat élt, elátkozott családi fészkekről, melyek egy-egy riasztó történettel borzolják az ember fantáziáját, vagy épp fokozzák a nyugtalanságát. Amikor azonban több épületsort, sőt, egy egész lakónegyedet övez hasonló rejtély, a jelenségek pedig több, egymáshoz közeli helyen ismétlődnek, a szellemtörténetek legendái kezdenek hitelesebb képet kapni.

Budapest IV. kerületében állnak azok a házak, melyek a fővárosi szóbeszéd szerint máig okot adnak az aggodalomra, ugyanis a teljes Pozsonyi utcai lakótelep egy korábbi temető helyére épült. A szokatlan jelenségek már az építkezés első hónapjaiban megmutatkoztak, a rémtörténetek pedig évtizedeken át terjedtek és gyarapodtak.

A helyiek körében gyorsan elterjedt az a pletyka, mely az építkezés alatt tapasztalt különös eseteket fejtegette. Eszerint a helyszínen dolgozó munkások közül többen furcsa véletlenekre kezdtek panaszkodni: gyakoriak voltak a meghibásodások, illetve az apróbb bosszúságok és balesetek. Az éjjel dolgozó biztonsági őr pedig megesküdött, hogy többször felbukkant a közelében egy elsuhanó árny. A szóbeszéd mégsem tántorította el a leendő lakókat, hogy birtokba vegyék a frissen épített paneltömbök lakásait.

Beköltözés után azonban néhányan ijesztő hangokat véltek hallani, különösen az éjszakai csöndet megtörve. Furcsállták a recsegő-ropogó zajokat, melyek leginkább az ódon épületeknél szoktak jelentkezni. Egyesek spontán fizikai jelenséggel igyekeztek magyarázni a még új épületek természetes mozgását, de az ütemes koppanások és cipőléptekre emlékeztető neszek sehogy sem illettek a képbe.

Persze nem kellett sokat várni ahhoz, hogy megfogalmazódjon a gyanú: a kellemetlen zajokért alighanem az egykori sírkert lehet a felelős - a lakótömbök hamarosan megkapták a Szellemtelep elnevezést, ami annyira meghonosodott, hogy még ma is használatos.

Azóta a pánik csendesedett, már alig beszélnek az évtizedekkel ezelőtt nagy port kavart esetekről, de még mindig akadnak olyanok, akik ma is érzékelik a tömeges szellemjárást, sőt, egyes turisták kifejezetten ezek miatt látogatnak ide.

 

Paranormális jelenségeket észleltek a magyar kastélyban: mi okozza a furcsaságokat?

Az angol vidékeken szinte úton-útfélen bele lehet botlani szellemjárta kastélyokba, de hazánkban azért ritkábbak a kísértetjárta helyek. Az Ó-Ebergényi-kastély egyike azoknak a helyeknek, ahol megmagyarázhatatlan, hátborzongató dolgok történnek.

Néhány évvel ezelőtt egy kiállítást szerveztek az épületben. Az egyik hölgy, aki képeket készített ez alkalomból, olyasmit vélt felfedezni a fotókon, ami már-már háttérbe szorította magát a rendezvényt. A képeken egy ismeretlen arcot lehetett kivenni. Már korábban is akadtak megmagyarázhatatlan jelenségek, például éjszaki léptek, suttogások az üres szobákban, hátborzongató sikolyok vagy éppen zörgések, de igazán csak ezt követően - egészen pontosan 2009-től - kezdtek kutatni a kastély paranormális jelenségei után.

Azóta már nemcsak arcokat, hanem guggoló kísértetet és suhanó árnyakat is felfedezni véltek, ám az a mai napig rejtély, hogy vajon kik lehetnek ezek az alakok. Az sem bizonyítható, hogy az egykor itt élők szellemei járnak vissza, hiszen közel ötszáz éves múltja alatt rengetegen megfordultak az építményben.

Föld alatti járatok

A kastély tipikus középkori építmény, nem egy titkos folyosó és alagút található benne, ami összeköttetésben van az Új-Ebergényi-kastéllyal. Több mint valószínű, hogy egyazon család osztozott a birtokon, így lehet, hogy két kastély épült ugyanarra a területre, az alagút pedig azért épült, hogy menekülési útvonalat nyújtson a lakóknak. Az Ó-Ebergényi-kastélyban is található egy hasonlóan titkos folyosó, ám erre a mai napig nem sikerült rábukkanni, pedig elképzelhető, hogy választ adna a rejtélyes alakok megjelenésére.

 

Egy megközíthető helyen: Vállay-kastély

 

 

Kezdetnek, máris egy remek hely, amely ráadásul látogatókat is fogad. Így, a mindenre elszánt szellemvadászoknak nem kell azon törni a fejüket, hogy hogyan lógjanak be a tiltott területre. Mert nem tiltott. A Nyíregyházától 76 km-re fekvő Jánkmajtis, egyebek mellett, szellemkastélyáról is híres.

A klasszicista épületet Válly Lajos építtette az 1800-as évek elején, majd fia, János bővítette az 1870-es években. 1909-ben az egész falu leégett és vele együtt a kastély bal szárnya is. Az épület 1989 óta műemlék és 1998-ban került magánkézbe.
Na és az ok, amiért ez a szép kis kúria felkerült a listánkra, a következő:
Állítólag, a kastély látogatói furcsa, megmagyarázhatatlan jelenségek sorozatairól számolnak be. Éjszakánként felkapcsolódó lámpák, maguktól kinyíló ajtók, padlásról leszűrődő léptek hangjai, furcsa zajok… Sőt, egyesek a mai napig látni vélik a Válly család szellemeit.
Ha valaki, saját maga szeretne meggyőződni ezen történések hitelességéről, ne habozzon! A kastély három szobája (egy földszinti és két emeleti), 10 fő elhelyezésére alkalmas.
És akkor sem kell elkeserednünk, ha a sejtelmesen átlátszó családtagok nem mutatkoznak a kastélyban. Ez esetben, próbálkozzunk a természetvédelmi területté nyilvánított Jánki erdővel. Hiszen, a kísérteteknek sem árt olykor egy kis séta a fák között…

A tartalom innen származik:  www.femina.hu
                                          www.life.hu
                                          www.borsonline.hu