1930 november�ben egy Joe Labelle nev� f�rfi kereste fel az inuit falut, melynek lak�i mindig is bar�ts�gosan b�ntak az itt �thalad� �s megsz�ll� pr�mvad�szokkal.

A faluba �rve Labelle olyasmit l�tott, amit nehezen akart elhinni. A telep�l�s egyszer�en �res volt, a pr�mvad�sz nem tal�lt senkit. Sem f�rfiakat, sem n�ket, sem gyermekeket, de m�g az �regek �s a betegek is elt�ntek. Labelle el�sz�r m�g arra gondolt, hogy a f�rfiak mind elmentek vad�szni, de ebben az esetben is furcsa lett volna a dolog, hiszen a n�ket �s a gyermekeket semmik�ppen nem hagyt�k volna fel�gyelet n�lk�l. M�sz�rl�snak sem volt semmi nyoma: sem holttestek, sem v�rfoltok. A hal�szok cs�nakjai mindegysz�lig kik�tve v�rakoztak a t� partj�n, a kunyh�kban �teleket tal�lt a t�z�n felejtve, �llottan �s megromolva, szemmel l�that�an f�z�s k�zben hagyt�k ott �ket. Az egyik kunyh�ban pedig egy f�lig k�sz kab�tot is tal�lt, amelybe bele volt t�zve a t�, mintha k�sz�t�je varr�s k�zben tette volna le a ruhadarabot.

F�lelmetes �s megmagyar�zhatatlan helyzet bontakozott ki a pr�mvad�sz el�tt. Ami azonban igaz�n elgondolkodtatta a trappert, az a f�rfiak pusk�ja volt, amely minden kunyh�ban let�masztva v�rakozott a bej�rat mellett. M�rpedig a falusiak soha nem hagyt�k �rizet n�lk�l �rt�kes fegyvereiket, amelyek a t�l�l�st biztos�tottak sz�mukra a jeges vadonban. B�rhov� mentek, mindig magukkal vitt�k azokat.

Joe Labelle k�nytelen volt arra k�vetkeztetni, hogy a falu lak�inak hirtelen kellet menek�lni�k valami el�l, �s �llataikkal egy�tt elfutottak valamerre. Azt�n a pr�mvad�sz belebotlott az els� kutya h� alatt hever� tetem�be. A szerencs�tlen �llatot kik�t�tt�k, majd otthagyt�k �s egyszer�en �hen pusztult, s tetem�t lassan belepte a h�. Mint kider�lt, �gy j�rt a falu t�bbi kuty�ja is…

Rossz �rz�sei ellen�re Labelle az �jszak�t a faluban t�lt�tte, b�r nem sokat aludt. Kuty�i �beren �rk�dtek, � maga pedig v�gig a keze �gy�ben tartotta pusk�j�t. A hajnal els� f�ny�n�l azt�n elindult Churchillbe, ahol jelentette felfedez�s�t a Kanadai Kir�lyi Lovascsend�rs�g helyi irod�j�ban. A nyomoz�s r�gt�n megindult, vizsg�l�bizotts�g sz�llt ki a helysz�nre, de csup�n egy m�g borzalmasabb titkot tudtak felt�rni a falu temet�j�ben. Amikor ugyanis megvizsg�lt�k a s�rokat, egyikben sem tal�ltak emberi maradv�nyokat. A temet�t is megvizsg�lt�k. A legbizarrabb adal�k azonban a s�rjainak esete volt: a felmen�k s�rjai is �resen �lltak, holott a rajtuk fekv� k�vek els� r�n�z�sre �rintetlennek t�ntek, a f�ld pedig k�v� volt fagyva.

Az a hatalom, amely elt�ntette a falusiakat, ugyancsak elt�ntette valamennyi egykor �lt lak�j�nak maradv�nyait is. A csend�rs�g �vekig nyomozott a h�tborzongat� eset �gy�ben, de nem jutottak eredm�nyre. Kiz�rtnak tartott�k, hogy az eg�sz falu hirtelen elk�lt�z�tt volna, hiszen p�ld�ul a vastagabb �s melegebb ruh�zatok mind a kunyh�kban voltak, ezek n�lk�l pedig senki nem indul hosszabb �tra t�lv�z idej�n azon a t�jon, hiszen r�vid id�n bel�l megfagyna.