Belmezi arcok

1971 augusztus 23-án, a spanyol kisvárosban, Belmez de la Moraledában furcsa dolog történt. Egy átlagos háziasszony, bizonyos Maria Gomes Pereira egy foltra lett figyelmes konyhája cementpadlózatán. Mivel Maria Gomez átlagos, rendkedvelő háziasszony volt, azonnal törlőrongyot ragadott, és sikálni kezdte a foltot. A folt azonban nem akart tisztulni, és nem tűnt el, hanem inkább átalakult. Az elképedt háziasszony szemei előtt egy bajuszos férfifej jelent meg.

Maria szólt a férjének és a fiának, Miguelnek. A két tetterős, határozott férfi nem sokat tétlenkedett: csákányt ragadtak, feltörték az arcot, a helyét pedig új cementtel öntötték ki (úgy gondolom babona miatt). Egy-két hétig nyugodtan is alhattak, ám ekkor az arc visszatért, és nem jött egyedül - hozta a társait is. Maria konyhája tele lett különféle arcokkal, melyek közül némelyikhez test is tartozott.

Ha valaki új konyhakőre tesz szert, ritkán marad titokban a szomszédság előtt, Maria konyhaköve pedig példátlan volt a világtörténelemben. Nem csoda, ha Belmez polgármestere is tudomást szerzett a 'pofás' konyhakőről, és határozottan megtiltotta, hogy a család csákánnyal újra feltörje a konyhakövet, vagy bármi más módon kárt tegyen bármelyik arcban. Az időközben La Pava névre keresztelt bajuszos fejet (az elsőt) kiemelték, és elküldték vizsgálatra.

A mésszel lealapozott cementdarabon megjelent 'La Pava'-t kutatók vizsgálták meg, de a cement összetételén kívül nem tudtak mást kideríteni. Csalásnak nem lelték nyomát. Kézenfekvő volt tehát, hogy paranormális jelenséggel állnak szemben.

Időközben Mariáék házát elözönlötték a turisták, ördögűzők, papok és egyéb atyafik, amiért a család belépődíjat kért. A látogatók közül némelyek szent esküvéssel fogadták, hogy az arcok Maria kedélyállapotához igazodnak - attól függően, hogy milyen volt Maria kedve, olyan volt a megjelenő arcok arckifejezése is. Mások azonban nem tudtak megegyezni, hogy melyik arc mit tükröz - egyazon arcról többen is állították, hogy haragszik, szomorú, vagy rémült.

 A jelenségekről fényképek, televíziós felvételek készültek, sorban álltak a
 turisták, hogy szemügyre vehessék őket, kísérleteket végeztek rajtuk. Dr.
 Hans Bender német professzor és parapszichológus is így értesült az
 esetről, és úgy döntött, hogy spanyol kollégájával, Dr. German de
 Argumosával utánajár a dolognak. Hogy megvizsgálják az arcokat,
 műanyag tálcát rögzítettek a padlóra. Néhány hétig ott hagyták, és miután
 összegyűlt alatta a lecsapódott pára, levették a tálcát, de az arcok
 továbbra is ott voltak.

 Argumosa prof. Szemtanúja volt egy arc kialakulásának 1974. április
 9-én. Le is fényképezte azt, de később a fotó eltűnt.

 További vizsgálatok során kiderítették, hogy nincs szó hamisításról,
 mesterséges színezettségről. A kémiai vizsgálat eredményét közölték a
 Schweizerisches Bulletin für Parapsychologie című folyóiratban.

A házban hangfelvételek is készültek. A szalagok visszajátszásakor nyögéseket, sírást, sóhajtozásokat véltek hallani. A városka fő emberei úgy döntöttek, hogy ha az arcok a padlón jelennek meg, akkor annak oka a padló alatt, vagyis a ház alapjaiban keresendő. Felásták az asszony konyháját. A ház alatt csontokat találtak. Némelyik forrás szerint összesen kettő darab fej nélküli csontvázról volt szó, mások több csontról is beszámolnak. A kormeghatározás a tizenharmadik századra becsülte a csontok korát, akiket feltételezhetően mórok öltek meg. Mivel Belmez elég viharos múltat élt meg, a városka lakóinak nem volt különösebben meglepetés, hogy néhány ház temetőre épült.

A gödröt akkurátusan kilapátolták, a csontokat örök nyugalomra helyezték, feltöltötték az alapokat, és friss cementet fektettek le. A szkeptikusok azt is elérték, hogy ezt a friss réteget viasszal zárolják, és lepecsételjék, minden emberi mesterkedést elkerülendő.Az arcok erről vagy nem tudtak, vagy köptek a viaszrétegre - mindesetre ismét megjelentek, és harminc éven át tartották is jó szokásukat.

2004-ben - immár modernebb eszközökkel -, ismét készült néhány EVP a házban. A szokásos sírás és sóhajtozás mellett ezúttal egy tisztán kivehető mondat is elhangzott, méghozzá Mariának címezve „El akarok menni innen!” , „Ki akarok menni!” , „Igazságot”, „Ez fáj!” .

Maria Gomez Pereira 2004-ben meghalt. Az ő arca nem jelent meg a padlón. Még 2004-ben eladták a házat. Az arcok jelenlegi állapota ismeretlen.

Ha több képet szeretnél látni az arcról, nézz be a galériánkba!

< vissza

Forrás: www.wikipedia.org

www.legendaknyomakban.blog.hu

és egyéb weboldalak adatainak feldolgozásával