1. Néhány évvel ezelőtt az egyik jó barátom 3 éves kislányára vigyáztam. Tudtam róla, hogy nem szereti az esti lefekvést. Mikor nyafogni kezdett, azt mondtam neki, hogy az ilyen kislányoknak ilyen későn már ágyban a helyük. Erre a szoba túlsó végébe mutatott és megkérdezte: „És mi a helyzet azzal a kislánnyal?” Rajtunk kívül senki más nem volt a szobában.

2. Nemrég az általános iskolai évkönyvemet nézegettük az 5 éves unokahúgommal. Mikor a 2. osztályos osztályképemhez értünk, a kislány rámutatott egy fiúra a fotón, és felkiáltott: „Nézd! Pont úgy néz ki, mint Nicolas!”. Mikor megkérdeztem, ki az a Nikolas, ezt válaszolta: „Ja, ő csak a fiú, aki a szekrényemben lakik.” Ezután tovább lapozgatott, mintha mi sem történt volna.

 
3. A bátyám kislánya 4 éves, és folyton az ő „idősebb nővéréről” beszél. Még beszélni is szokott hozzá. A kislány egyedüli gyerek, és fogalma sem lehet arról, hogy az anyjának pár évvel az ő születése előtt volt egy vetélése a terhesség felénél.

 
4. Épp a fürdőszobába igyekeztem a nagynénéméknél, mikor megláttam a 4 éves kislányát a lépcsőn állni. Épp azzal volt elfoglalva, hogy mindenféle fura arcot vágott. A következő párbeszéd zajlott le közöttünk:
- April, mit csinálsz?
- Utánozom a nénit a zsinórral.
Körülnéztem, de nem volt ott rajtunk kívül senki, ezért megkérdeztem:
- Hol van ez a néni, April?
A kislány erre a lépcső fölött lévő gerendára mutatott.
- És mit csinál a néni, kicsim?
- Vicces arcokat vág.
Ekkor ismét megindultam felfelé a lépcsőn, de hirtelen megtorpantam, mikor April ezt mondta:
- A zsinór a nyaka körül van.
Visszafordultam a lépcsőn és megkértem, hogy ismételje meg, amit az előbb mondott. A kislány ekkor felmutatott a gerendára, és ezt mondta:
- A néni fel van akasztva a zsinórra…és vicces arcokat vág.
Ekkor April újra megmutatta a „vicces arcot”. Most már felismertem: olyan volt, mintha valaki levegő után kapkodna.

 
5. Valamelyik nap az 5 éves Jack-re vigyáztam, mikor egyszer csak azt mondta, hogy egy Jacob nevű favágó ül mellettem a kanapén. Látva az arcomon az értetlenséget, még hozzátette: „Ne aggódj, nem tud bántani, mert neki nincs keze.”

6. Az unokaöcsém állandóan egy vörös ruhás nőről beszél, aki meglátogatja éjszaka és énekel neki. Ja, és lebeg is.

 
7. Egy 4 éves kissrácra vigyáztam, mert a szülei moziba mentek. Este lefektettem, majd bekapcsoltam a TV-t, hogy elüssem az időt, míg a szülők hazaérnek. Másnap a kisfiú apukája felhívott, mivel a gyerek azt állította, hogy előző este hosszú ideig a hálószobája ajtajában álltam szótlanul, bámultam őt és csak mosolyogtam. Össze voltam zavarodva, azt sem tudtam, mit mondjak erre az őrületre.

 
8. A barátnőmmel egyszer együtt vigyáztunk az 5 éves unokaöcsémre. A barátnőm hisz a reinkarnációban, és gondolta, poénból „teszteli” a kisfiút. Megkérdezte tőle, hogy ki volt ő, mielőtt Mark lett volna. Mark azt válaszolta, hogy ezelőtt karmester volt, majd olyan mozdulatokat mutatott be, mint egy igazi karmester. Ezzel nem is lett volna baj, csakhogy az unokaöcsém vakon született, és a büdös életben nem láthatott karmestert vezényelni.

 
9. Pár évvel ezelőtt az egyik barátom kislányára vigyáztam. Olyan lakásban laktak, aminek volt egy erkélye, hatalmas üvegajtóval. A kislány egyszer csak lassan odasétált az ajtóhoz, és mozdulatlanul bámult kifelé rajta perceken keresztül, majd hirtelen megfordult és odaszaladt hozzám azt kiáltozva, hogy „Ijesztő! Nagyon ijesztő!”. Ezek után fél óráig nem volt hajlandó kimászni az ölemből, és ringatnom kellett. Mikor már azt hittem, végre megnyugodott, elkerekedett a szeme a félelemtől, és ezt kezdte ismételgetni: „A sötétség most már befelé jön. A sötétség most már befelé jön…”

10. Miután betakargattam a kisfiút, akire aznap este vigyáztam, félálomban ezt motyogta: „Tudod, én soha nem öltem meg senkit. Nem kellett volna ellőniük a karomat. Bár az egész föld vérben úszott…”

 
11. Mikor megöleltem az egyik barátom 3 éves kisfiát, a gyerek a szemembe nézett, és nagy komolyan ezt mondta: „Megígérem, hogy soha nem fogok a csontjaidon lakmározni. Megígérem.”

 
12. A barátom egy lövöldözés során életét vesztette. Pár nappal az eset után meglátogattam a családját. A kisöccse megkérdezte, miért sírok olyan keservesen. Mondtam neki, hogy azért, mert nagyon hiányzik a barátom. Erre értetlenül csak ennyit kérdezett: „Miért hiányzik? Hiszen ott ül most is a teraszon.”

14. Mikor az unokaöcsémre vigyáztam, állandóan egy „kúszó emberről” beszélt, aki a szülei hálószobájában lakik. Mikor megkérdeztem, hogy néz ki ez az ember, ezt válaszolta: „Ja, neki nincs arca.”

 
15. Egyik este a nővérem gyerekeire vigyáztam. A legfiatalabb rajzolt egy képet egy nőről, akit felakasztottak a plafonra. Ekkor a gyerek rám nézett és ezt mondta: „Ő mondta, hogy rajzoljam le ezt. Nemsokára eljön érted. Szerintem jobban teszed, ha elbújsz.”

 
16. Valamelyik nap a szomszédom 3 éves kislányára vigyáztam. Mikor megérkeztem, a gyerek rám nézett, és megkérdezte: „Mikor fog kijönni a baba a hasadból?”. Ekkor még én magam sem tudtam, hogy terhes vagyok.

 
17. Mikor az unokaöcsémre vigyáztam, az éjszaka közepén arra ébredtem, hogy a gyerek torkaszakadtából kiabál, hogy valami van az ágya alatt. Megnéztem és mondtam neki, hogy nincs ott semmi, menjen vissza az ágyba. Hogy mit válaszolt? „Persze, hogy nincs, mivel már a hátad mögött áll.”

www.aztadom.co
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés