|
Dear David: második fejezet (videó)
GhostHUN szerki 2018.06.14. 21:25
Adam Ellis, egy jó ideig csak az illusztrációról, és vicces képeiről volt híres. Egy idő után azonban eggyé vált a neve Dear Daviddel. Álomnak indult, de úgy tűnik valóság lett a szellem kisfiúból, aki meg akarja ölni őt. Az előző cikkben már beszámoltunk arról, hogy miként kezdődött ez az egész, és Adam már ott tartott, hogy már egy fotón is sikerült rögzítenie Dear Davidet, akit eddig csak a rémálmaiban látott. Ezt követően David már tudta, hogy tud róla képet készíteni, és hogy vélhetően ezt ki is fogja majd használni a jövőben.
Az eset után visszatértek a rémálmok is. Egyik éjszaka azt álmodta, hogy David megint ott ül egy székben, a sarokban. Ő ismét a telefonjáért nyúlt, és készített pár fotót. Arra különösen emlékszik, hogy a kisfiú szemei fel voltak akadva, és csak a fehér részei látszódtak. A fiú odamászott Adam ágyához, majd ekkor felriadt a rémálomból. A kisfiú nem volt sehol. Rájött, hogy ez csupán egy rossz álom volt. Azonban telefonjában hátborzongató képeket talált, melyeken minden kétséget kizáróan Dear David szerepelt:
"Általában van valamilyen magyarázatom arra, hogy mi történik, de erre semmilyen logikus magyarázat nincs."
"Csak ülök itt a fotelban, és teljesen kivagyok. Egyszerűen nem tudok aludni. Úgy éreztem meg kell mutatnom ezeket nektek." Írta Adam Twitteren, miután megtalálta a képeket a telefonjában.
Pár rémálmot leszámítva nem történt semmi még egy hétig, amikor Adam különös hangokra lett figyelmes. A hangok Adam lakása fölül hallatszódtak. Durranások, és néha tisztán kivehető lépések hallatszódtak. Ebben az egészben az az igazán hátborzongató, hogy felette nem lakik senki, csak egy kis padlás rész van ott. Egy pár éjszaka ez folytatódott, majd úgy döntött utána jár a dolognak. A lépcsőházról van egy nyílás, amin keresztül be lehet menni oda. Pont a lépcső felett helyezkedik el, így nem volt könnyű, de egy teleszkópos bot segítségével ki tudta nyitni, amit videóra is vett:
A videón látható, hogy valami leesik, amikor Adam felnyomja a padlás ajtaját. Az azonban még hátborzongatóbb, hogy mi volt ez a valami:
Egy régi stílusú gyerekcipő. Adam azonban továbbra is kíváncsi volt, hogy mit is hall a padlásról. Úgy gondolta, hogy ott lakhat egy állat (akár kártevő), és attól jó lenne megszabadulni. A főbérlőnek szólt, aki egy létra segítségével benézett a padlásra. Az teljesen üres volt. Élőlénynek nyoma sem volt. Azonban talált egy valamit:
Egy zöld üveggolyó.
A történtek után Adamnek még a szokásosnál is rosszabb éjszakái voltak. Alig bírt aludni, és szörnyű rémálmai voltak. Minden éjszaka, amikor felriadt olyan érzése volt, mintha valaki lenne még a szobában. Adam úgy döntött, hogy kamerát állít a hálószobába, ami egész éjszakai rögzít majd egy képet percenként. Így ha valami lesz ott, azt rögzíteni is tudja majd. Másnap átnézte a képeket, és száz, meg száz fotó volt ott az üres szobáról, és arról, ahogy alszik az ágyban. Azonban ahogy lapozgatta a képeket jött pár kép, amik láttán kirázta a hideg:
A következő 15 fotóra David eltűnt, majd megjelenik az ágy mellett:
A következő képen már állt az ágyon, az alvó Adamre nézve:
A következőn már nem Adamre nézett, hanem egyenesen a kamerába:
Ezt követően Dear David megint eltűnt a fotókról. Aztán az utolsó fotón ismét feltűnt. Eddig a legközelebb a kamerához, a fejének egy része látszódik bele:
Karácsonyra hazautazott a családjához Montanába, és ott töltötte az ünnepeket. Meg is jegyezte egy bejegyzésben, hogy az ott töltött idő alatt mennyivel jobban érezte magát. „Amikor elmentem Montanába, mintha minden jobb lett volna. Talán a házhoz van kötve, nem hozzám. Otthon (a családjánál) biztonságban éreztem magam, és tudtam pihenni egy kicsit.” Ezt a gondolatmenetet folytatva elkezdett más lakásokat keresni New Yorkban. Ez addig tűnt jó ötletnek, amíg az ott töltött idő alatt is tapasztalt érdekes dolgot: egyik éjszaka látott valamit a fürdőszoba ablakából. Másnap reggel amikor kiment, látott ott valamiféle állatnyomokat. Talán egy kicsit túl paranoiás lett Adam. Azonban következő este megint felriadt, és megint látott valamit kint mozogni a sötétben. Ő megint elintézte annyival, hogy biztos egy állat, ám másnap reggel a nyomok a hóban másról árulkodtak:
"...Ezek lábnyomok. Nagyon kicsi lábnyomok."
Követte a nyomokat, ám azok eltűntek az árok túloldalán. Ekkor jött rá Adam, hogy ha ezek David lábnyomai, akkor ez azt jelenti, hogy bárhova követni tudja őt, és sehol nincs biztonságban.
Visszatérve New Yorkba olyan volt, mintha el sem ment volna. Még mindig érezte David jelenlétét, és folyamatosan olyan érzése volt, hogy nézi őt valahonnan, különösen, amikor alszik. Tovább használta azt a módszert, ami percenként fotókat készít, de a fotókon nem volt semmi. Mintha már nem működne a módszer. Ettől függetlenül ezt a módszert minden éjszaka használta. Egyik éjszaka aztán megint érdekes rémálma volt. Betegnek érezte magát. David a szoba egyik sarkában lebegett, közel a mennyezethez. Valamit motyogott, de nem hallatszott, hogy mit. Aztán odalebegett egyenesen hozzá. Ő nem bírt mozogni. Egyenesen rá tudott csak nézni. Aztán függőlegesen ráesett, ő pedig érezte a fájdalmat a mellkasában. Ez után levegőért kapkodva kelt. Nem volt senki a szobában. Amikor már újra tudott levegőt venni, megnézte a képeket, amik készültek. Egyiken sem volt semmi, leszámítva az utolsót:
Ez után Adam azt se tudta mit mondhatna. Kifogyott a szavakból. Egy jó ideig nem is tweetelt újra. Ám amikor újra jelentkezett elmondta: remekül van! Nincsenek rémálmai, végig tudja aludni az éjszakákat. Ám egy idő után volt valami, amit nem tudott megmagyarázni. Rövid időn belül arról számolt be, hogy néha olyan, mintha kiesne neki némi idő, amire nem emlékszik. Illetve néha, amikor nem érti teljesen mit mondanak neki, és visszakérdez, hogy mit mondott, ő közli vele, hogy nem is mondott semmit. Ezek azonban nem nagy dolgok. Mindenkivel megeshetnek. Készen állt arra, hogy az egész Dear David ügyet lezárja.
Ez azonban nem tartott sokáig. Egyik nap feltűnt neki, hogy mindenki elkezdett írogatni neki, hogy az instragramjára feltöltött sztorija nagyon félelmetes. Pedig ő nem töltött fel semmi félelmetest, csupán egy barátjával készítettek néhány „közönséges hülyeséget”. Az utolsó fotó azonban tényleg érdekes lett, bár ő meg mer esküdni róla, hogy amikor feltöltötte még nem volt semmi baj a képpel.
Adam csinált róla egy képernyőfelvételt, mielőtt eltűnt:
„…csak egy képhibának tűnik, de nem tudom figyelmen kívül hagyni, ami az arcommal történik (a képen)” Írta később egy bejegyzésben.
Egy idő után erre is csak úgy tekintett, hogy biztosan mással is előfordul, ezt leszámítva minden tökéletesen normális most.
Bár nemsokkal később feltöltött egy kommentár nélküli videót, ahol a macskája megint az ajtónál nyávog, és igencsak zavartnak tűnik.
Majd egy hét múlva megjegyezte: "Minden rendben!"
A munkahelyét otthagyta, de csupán azért, hogy a személyes projektjeire tudjon koncentrálni. Mindenkit megkért, hogy ne aggódjanak miatta, bár ő is ideges a jövője miatt, tudja, hogy jól fognak menni a dolgok. Ez után feltöltött még egy kommentár nélküli videót, ahol a macskája láthatóan össze van zavarodva.
Majd nagyjából egy hónap múlva jelenti, hogy még él, és minden rendben van. Minden teljesen normális. A munkára koncentrál, és nem történik semmi furcsa.
Ez után tényleg úgy tűnt, hogy nem tweetel, csak az események előtti vicces illusztrációkat, képeket, és hasonlókat. Egyesek már számon kérték rajta, hogy miért nem tweetel Dear Daviddel kapcsolatban, de ő elmondta, hogy nincs miről. Ha lesz, valami informál majd mindenkit, ahogy tette azt eddig is.
És azóta teljes a csend Dear Davidről, a humoros dolgok gyártása pedig nagyon jól megy Adamnek.
Június 6.-án tett ki egy bejegyzést arról, hogy a Dear David sztoriját szeretnék megfilmesíteni. Dan Lin lesz a film producere (ő volt az „AZ” című film producere is), és Mike Van Waes lesz a forgatókönyvíró. („Démonok között” filmvilágból a még érkező „Crooked Man” sztoriját is ő írta. Egyeseknek nem kellett sok ahhoz, hogy egyből letámadják, hogy az egész csak egy filmpromóció volt. Azt azért tegyük hozzá, hogy a "Démonok között" is megtörtént eseményeket dolgoz fel, és például a második rész is a jól dokumentált szellemjárás miatt lett megfilmesítve.)
Ennyi lenne egyenlőre hát. Az emberek azóta is találgatnak, hogy mi is történhetett, ám ezek pusztán csak találgatások, döntsétek el ti magatok, hogy mit gondoltok. Ha szeretnétek, kövessétek be Adam Ellis-t Twitteren (@moby_dickhead), hátha megoszt még pár érdekességet a sztorival kapcsolatban, illetve ki tudja lesz-e még újabb infó (esetleg képek, videók) Dear Davidről.
GhostHUN
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó