London elegáns Berkeley tere napjainkban olyan csendes és nyugodt,mint amennyire csak lehet egy nyüzsgő főváros központja. De kevesebb mint egy évszázaddal ezelőtt, a Berkeley tér volt Anglia egyik legrémisztőbb helye. A ma könyvesboltként működő 50-es számú házban tanyázott minden idők legkísértetiesebb gyilkosságainak elkövetője.

A mai napig nem derült rá fény, hogy mi okozta a viktoriánus Angliát rémületben tartó haláleseteket,mivel kevesen maradtak élve azok közül,akik látták a gyilkost, s a túlélők általában eszüket vesztették az iszonyattól. A háznak már akkor is kétes híre volt amikor Sir Robert Warboys vakmerő fogadást kötött a White Klubban. A jóképű kalandvágyó férfi csak úgy gúnyolódott,amikor barátai a Berkeley 50-es számú házban történt borzalmak lehetséges okairól beszélgettek. Megfogadta, hogy ott tölt egy éjszakát annak bizonyítására, hogy a természetfölötti történésekről szóló híresztelések minden alapot nélkülöznek.

Tulajdonosa, egy Benson nevű férfi, nem szívesen engedte a fogadás lebonyolítását, de Sir Robertet nem lehetett eltántorítania szándékától. A fiatal nemes csak hosszas rábeszélés után egyezett bele, hogy fegyvert vigyen magával. Benson ragaszkodott hozzá, hogy Sir Robert barátai vele együtt őrködjenek a hálószoba alatti helyiségben, ahol az előkelő úr az éjszakáját tölti majd. Abban az esetben, ha valami szokatlan dolog történne a fiatal arisztokrata meghúz egy zsinórt, ami működésbe hoz egy csengőt az első emeleti szobában. Sir Robert 23.15-kor egy kellemes vacsora után vonult vissza a hálószobájába.

Alig múlt el háromnegyed óra,amikor megszólalt a csengő. Miközben a lent őrködő emberek felfelé kezdtek rohanni,lövés dördült. Benyomultak a szobába, ahol Sir Robertet az ágyon elterülve találták, feje lelógott az ágy szélén. Halott volt,de nem lövés okozta a halálát. Szemei kidülledtek a rémülettől, ajkai felhúzódtak erősen összeszorított fogairól. Az iszonyatba halt bele. Ez az eset és a Berkeley téri szőrnyű házról szóló más történetek keltették fel Lord Lyttleton kíváncsiságát,aki eltökélte, hogy fényt derít a rejtélyre. Elintézte,hogy ő is eltölthessen egy éjszakát abban a szobában, ahol Sir Robert meghalt. Két fegyvert vett magához,az egyiket golyókkal, a másikat hat penny-s ezüstérmékkel töltötte meg,ami állítólag távol tartja a gonosz szellemeket. Az éjszaka folyamán a nemes egy egész hordónyi érmét lőtt ki a feléje rontó sötét alakra.

Lord Lyttleton,az 1979-ben kiadott feljegyzések és aggályos kérdések című írásában részletezte a megpróbáltatásainak körülményeit. Arra a következtetésre jutott, hogy a szobában “természetfeletti erők működnek, melyek végzetesek mind az emberi test, mind az emberi szellem számára. Lyttleton kutatásai során a következő esetekre bukkant: Egy fiatal lány, aki vendégként tartózkodott a házban, a félelemtől megőrült. Egy férfi aki az éjszakát a kísértet szobában töltötte, másnap holtan találták. A házat bérlő család cselédjére a földön kuporodva találtak rá, amint azt nyöszörögte, hogy:” Ne engedjék, hogy hozzám érjen.” Később ő is meghalt a kórházban. Nem meglepő hát, hogy az emberek nem akartak a házba költözni. Az épület évekig üresen állt.

1887 decemberében Portsmouthba érkezett a Penelope fregatt, legénysége partra szállt és hazaindultak. Edward Blunden és Robert Martin karácsony este értek Londonba. Csak kevés pénz csörgedezett zsebeikbe és nem volt szállásuk éjszakára. Az utcákon kóboroltak,s egyszer csak a Berkeley téren találták magukat,ahol az 50-es számú házon észrevették a “Kiadó” feliratot. Nyilvánvaló volt,hogy az épület üresen állt, így a két férfi elhatározta,hogy ott tölti az éjszakát. Bejárták az elhagyott helyiségeket, majd a második emeleti hálószobába érkeztek,amelyben a többieknél nagyobb rend uralkodott.
 

 
Martin hamarosan elaludt, társa azonban ideges volt. Miközben Edward Blunden az ágyban hánykolódott, ajtajuk előtt a folyosón furcsa lépések zajára lett figyelmes. Felébresztette Robertet, és a két férfi szívdobogva figyelte ahogy az ajtó lassan kinyílt, és egy hatalmas, fekete alaktalan figura lépett a szobába. Edward Blunden a kandallóhoz rohant és megpróbált felkapni valamit, amit fegyverként használhatott volna. Amikor a betolakodó a rémült tengerész után vetette magát, Robert Martin megragadta az alkalmat és a nyitott ajtón keresztül elmenekült. Lerohant a lépcsőn, hogy segítséget hívjon. A közeli Piccadilly téren elhadarta a történteket egy rendőrnek, és a két férfi együtt sietett vissza a házhoz. Későn érkeztek. Edward Blunden összezúzott testtel, törött nyakkal hevert a lépcső alján, arcát az iszonyatos grimasz torzította el.

<vissza

Forrás: www.paranemnormal.hu