A t�rt�net egy meglehet�sen furcsa, f�lelmetes t�rt�netet besz�l el egy csal�dr�l, akik vak�ci�ra utaztak egy kisv�rosba. Mondanom se kell, nem volt hossz� nyaral�s.

,,�vekkel ezel�tt a csal�dommal nyaralni ment�nk, �s k�t h�tre kib�relt�nk egy kicsiny, r�gi st�lus� h�zacsk�t. A f�ldszinten volt a konyha, a nappali �s egy f�rd�szoba, az emeleten a h�l�szob�k. Tartozott m�g a h�zhoz egy alagsori r�sz is, ahol a mos�konyha kapott helyet, valamint egy kanap� a t�v�vel.

M�r az els� �jszak�n arra riadt a csal�d, hogy a h�gom szob�j�b�l rettenetes sikoly hallatszik. Amikor ap�nk berontott a szob�ba �s felkapcsolta a villanyt, a testv�rem ott kuporgott az �gyon, sikoltozott �s s�rt. A sz�leink mell� �ltek, vigasztalgatt�k, majd miut�n kiss� megnyugodott, elmes�lte mi t�rt�nt.

Azt mondta, az �jszaka k�zep�n sz�rny� b�zre �bredt. Amikor kinyitotta a szem�t, az eg�sz szoba v�rben �szott. V�r volt a padl�n, v�res teny�rlenyomatok tark�tott�k a falakat, �s a mennyezeten is v�rfoltok �ktelenkedtek. Mindannyian �gy gondoltuk, csak rosszat �lmodott, de � kijelentette, hogy nem hajland� tov�bb a szob�ban maradni. Ett�l kezdve a sz�leinkkel aludt eg�szen addig, m�g haza nem utaztunk.

Egyik este any�nk a konyh�ban vacsor�t f�z�tt, ap�nk pedig kiruccant egyet a k�zeli v�rosba. A h�gom �s �n az alagsori szob�ban t�v�t n�zt�nk, amikor hirtelen elment a villany, �s teljes s�t�ts�g borult r�nk. A helyis�g r�gi k�falakb�l �llt, ett�l am�gy is kicsit h�tborzongat� volt az eg�sz k�rnyezet. Mi egy p�r m�sodpercre megb�nultunk, nem tudtuk mit is tegy�nk. Azt�n meg�rezt�k azt a borzalmas szagot. Olyan rettenetes volt az az orrfacsar� b�z, hogy felkeveredett t�le a gyomrunk.
 

Rothad� h�s szag�ra eml�keztetett, ami percr�l percre rosszabb lett, �s akkor meghallottuk azt a serceg� hangot a s�t�tben. Mintha a padl�zatot �s a falakat valami kapar�szta volna. Sikoltozni kezdt�nk, �s k�zzel-l�bbal hadon�szva pr�b�ltuk megtal�lni az ajt�t a s�t�tben. V�g�l siker�lt kinyitnunk, majd a l�pcs�n felrohanva, sik�tozva futottunk any�nkhoz. Besz�lt�nk neki a szagr�l, meg a kapar�sz�sr�l, mire lement az alagsorba, hogy ut�naj�rjon a dolognak. Mag�hoz vett egy zsebl�mp�t, egy �j izz�t, �s lement a s�t�t pincehelyis�gbe. Mi a l�pcs� tetej�r�l n�zt�nk ut�na. Rem�lt�k, hogy hamarosan visszat�r, de a v�rakoz�s egy �r�kk�val�s�gnak t�nt.

Hirtelen kiv�g�dott az alagsori szob�b�l, olyan gyorsan rohant fel a l�pcs�n, amilyen gyorsan tudott, majd becsapta maga m�g�tt az ajt�t �s eltorlaszolta. Amikor r�nk n�zett, l�ttuk, hogy az arc�b�l teljesen kifutott a v�r, a szeme a f�lelemt�l kikerekedett �s csak ennyit mondott: „Nem akarom, hogy m�g egyszer lemenjetek oda.” Azt�n besietett a konyh�ba �s azonnal felh�vta a rend�rs�get.
Hallottuk mit mond a telefonba, �gy tudtuk meg, hogy l�tott valakit az alagsori szob�ban. Ahogy a rend�rs�get v�rtuk, �sszeb�jva �lt�nk a nappaliban �s le nem vett�k a szem�nket a pinceajt�r�l. Szinte v�rtuk, hogy b�rmelyik pillanatban megpr�b�lja valaki �tt�rni vagy d�r�mb�lni rajta. Any�nk nem volt hajland� besz�lni nek�nk arr�l, mit is l�tott odalent.

Amikor a rend�rs�g kisz�llt, any�m betess�kelte �ket a h�zba. �k kinyitott�k az elriglizett pinceajt�t, majd zsebl�mp�t fogva, fegyvereiket maguk el�tt tartva, megindultak az alagsori szob�ba. �tkutatt�k az eg�sz helyis�get, de nem tal�ltak semmit. B�rmi is volt, ott kellett volna lennie, hiszen nem sz�khetett meg a z�rt helyis�gb�l, melynek nem volt m�s kij�rata, sem ablakai.

Miut�n a rend�rs�g elment, any�m v�gre megnyugodott �s elmondta, mit is l�tott odalent. Azt mes�lte, hogy �ppen a villanyk�rt�t akarta kicser�lni, amikor meg�rezte azt a sz�rny� szagot, amir�l mi is besz�lt�nk neki. Azt�n meghallotta a halk, kapar�sz� hangot. V�gigp�szt�zta a szob�t a zsebl�mpa f�ny�vel, �s akkor megpillantott valamit a mos�g�p �s a sz�r�t�g�p k�z�tt. Egy f�rfi volt, aki n�gyk�zl�bra ereszkedve kuporgott ott. A ruh�ja rongyos, a haja kesze-kusza �s bozontos, az arca… nem emberi arc. Szeme megcsillant a zsebl�mpa f�ny�n�l, feln�zett any�nkra, �s torz pof�j�b�l sz�ntiszta gy�l�let sug�rzott fel�. A m�sodperc t�rt r�sze alatt t�rt�nt meg mindez, azt�n hirtelen elt�nt a falon kereszt�l a semmibe. Any�nk annyira megijedt, hogy a zsebl�mp�t elejtve, azonnal kirohant a helyis�gb�l.

A pinceajt�t ezek ut�n elreteszelt�k. T�bb� egyik�nk sem ment le az alagsorba. Ezek ut�n mind a n�gyen egy�tt aludtunk a sz�leink h�l�szob�j�ban, �s bez�rtuk a szoba ajtaj�t. Nem maradtunk sok�ig a h�zban, hamarosan hazautaztunk.”

<vissza