Borley Parókia - a név önmagában is balsejtelmesen hangzik, mintha borzalmas végzet helye lenne azok számára, akik belépnek falai közé. Valójában több, mint amit a név sugall, ugyanis az egyik olyan hely Nagy-Britanniában, ahol a legtöbb kísértetjelenséget észlelték. És bár itt történt a legtöbb hátborzongató jelenés, a Borley Parókiáról manapság teljesen megfeledkeztek a kutatók.

A XIX. századi viktoriánus érában 1863-ban épült Borley Parókia külső része hívogatónak és barátságosnak tűnik. A viktoriánus épületet az előző parókia helyére építették, mely korábban porig égett. A Borley Parókia legelső lakója Henry Bull tiszteletes volt, aki a közeli templomban dolgozott. Úgy tűnik, mintha a parókia és a templom között kapcsolat lenne, mivel Bull nem egyszer látott egy szellemszerű apácát átsétálni a Borley kertjében, miután beköltözött. Tekintetbe véve, hogy a templom, amihez a parókia tartozott, a XII. században épült, és azt, hogy ott van egy XIII. századi Benedek rendi szerzetes kolostor, kézenfekvő, hogy a kísértetjárás alaposan indokolt volt. Úgy hírlik, hogy az apáca beleszeretett egy helyi szerzetesbe, megpróbáltak megszökni egy barát segítségével, aki szerzett nekik egy lovaskocsit, de a végzetes éjszakán rajtakapták őket. A szerzetest felakasztották, a barátját lefejezték, és az apácát befalazták elevenen a parókia kriptájába. Azóta kísértenek itt a szellemeik. A következő évtizedekben Anglia legismertebb szellemjárta házai közé került: a lakók és a paplakban megfordulók – összesen több százan – egy kísértő apácáról, maguktól megszólaló harangokról, váratlanul becsapódó ajtókról és bizarr fényjelenségekről számoltak be.

Sok vendég, aki járt a parókián, állítja, hogy látott egy lovas kocsit, melyet két fejnélküli ember hajtott fel a kapuig kísérteties hangok kíséretében. Szintén testetlen hangok visszhangoztak a kertekből az éjjeli órákban.

Eközben Bull családja a kúriában élt, és a ház ki lett bővítve, úgy, hogy mind a 14 gyermeke elfért benne. Henry Bull 1892-ben meghalt, és helyébe lépett fia, Harry. Bár sok kísértetettel volt dolguk, a Bull család keményen kitartott, és Harry haláláig, 1927-ig éltek itt.

Csengőszó az éjszaka közepén

Eric Smith tiszteletes, és felesége voltak a következők, aki ide költöztek, és magukra vonták a kísértetek figyelmét. A paranormális tevékenységekkel együtt, melyet a Bull család megtapasztalt, Smith-éknek egy csomó poltergeist problémával kellett megküzdeniük. A csengő megszólalt az éjszaka közepén, emberi hangok és lépések hallatszottak, a könyvek lerepültek a polcokról, és voltak alkalmak, amikor egy fantomkéz köveket dobált. Egy szeánsz alkalmával, Smith-ék éppen Bull tiszteletessel próbáltak meg kommunikálni. Belebetegedtek a paranormális tevékenységekbe, amivel szembe kellett nézniük, és 1930-ban távoztak onnan.

Foyster tiszteletes és családja volt a következő megtapasztalója a Borley Parókia borzalmainak, és úgy tűnik, ők vonzották legjobban magukra a szellemek figyelmét. Fantom kőhajigálás, összetört üvegek, zokogás visszhangja az éjszaka közepén és a testetlen hangok gyakori jelenségek voltak, míg itt éltek. Sok esetben, személyes tárgyak vesztek el ok nélkül, és soha nem kerültek elő, a falakon írások tűntek fel, majd mintha ott sem lettek volna, eltűntek. Mrs. Foystert gyakran láthatatlan kezek támadták meg. Egyszer az éjszaka közepén megütötték, kidobták az ágyból, egyszer pedig arra ébredt, hogy valaki a matracot egyengeti láthatatlan kezek által. Foysterék 1935-ben elköltöztek, és az egyik akkori legismertebb paranormális kutató, Harry Price költözött be. 1944-ben tűz ütött ki, és leégett a kúria. Annak ellenére, hogy ez a ház már a történelem része, az essex-i szellemek a mai napig láthatóak itt.

Harry Price, a természetfeletti események híres brit kutatója a ’30-as években egy évre kibérelte az épületet, munkatársaival folyamatos ügyeletet tartva Borleyban, és több mint száz esetben észleltek megmagyarázhatatlan jelenségeket. Az épület 1939-ben leégett, de még a romok környékén is furcsa események történtek: mindezek akkor szűntek meg, amikor Price 1945-ben tisztességes keresztény szertartás szerint eltemettette azt a koponyát, melyet évtizedekkel korábban az akkori helyi tiszteletes neje talált az egyik szekrényben barna papírba csomagolva. A koponya a kísértetvadász szerint egy súlyosan beteg apácáé lehetett, de ő maga sem tudta kideríteni, pontosan mi is történt gazdájával.

Évekkel később számos kollégája és ismerője szimpla szélhámosnak nevezte Price-ot, azt állítva, hogy a természetfelettiként beállított jelenségeket ő maga idézte elő. Az igazság már sosem derülhet ki, hiszen a szellemhajkurászás szakembere 1948-ban elhunyt, a parókiából pedig ma már egyetlen tégla sincs a helyén. Ám mintegy 30 év szünet után, a ’70-es években hasonlóan különös dolgok kezdtek el történni a közeli templomban is, így Borley legendája tovább él.

<vissza

Forrás: www.noiportal.hu
           www.kukkancs.gportal.hu