“Amikor még gyermek voltam, apám munkája miatt a családunk rengetegszer költözött. Előfordult, hogy egy-egy városban csak pár hétig vagy pár hónapig tartózkodtunk, így legtöbbjükre alig, vagy egyáltalán nem emlékszem. Ám volt egy hely, amelyet soha nem tudtam kiverni a fejemből, valószínűleg azért, mert életem leghátborzongatóbb élményéhez fűződik."

A szüleim egy régi, romos házat béreltek ki pár hónapra. A ház nagyon rossz állapotban volt, és csak egyik fürdőszobájában volt víz. Ráadásul a fürdő a legfelsőbb emeleten foglalt helyet, ahonnan a padlásra is fel lehetett jutni. Mindig utáltam ezt a fürdőszobát, a hideg rázott tőle, és nem csak azért, mert mindig dermesztően hideg volt a hőmérséklet, még a legforróbb nyár közepén is. Nem beszélve arról, hogy a padlás ajtaja éppen a fürdőből nyílt.

Egyik este, éppen fürödtem lefekvés előtt. Véletlenül rá pillantottam a kis ajtóra. Ez az ajtó egyébként mindig zárva volt, a kulcsot nem találtuk hozzá, így soha, senki nem ment a padlásra. Viszont roppant kíváncsi voltam, ezért úgy döntöttem, hogy közelebbről szemügyre veszem. Kiléptem a kádból és belestem a kulcslyukon. Semmit nem láttam az áthatolhatatlan sötétségen kívül. Ez után a fülemet az ajtóra tapasztottam, és meglepetésemre valami halk, kaparászó hangot hallottam. Ismét benéztem a kulcslyukon, de most valamiféle mozgolódást is láttam. Aztán meglepetten ugrottam hátra, mert a kulcslyukban megjelent egy csavarhúzó vége, amely csaknem kiszúrta a szemem, és valami őrülten, döfködő mozdulattal rángatta belülről. Végül egyszer csak eltűnt.

Én annyira megrémültem, hogy úgy, ahogy voltam, anyaszült mezítelenül, csuromvizesen és sikongatva rohantam ki a fürdőszobából, egyenesen anyámhoz és apámhoz. Nem tudták elképzelni mi zaklatott fel ennyire.

„- Anya! Apa! Gyertek gyorsan! Van valaki a padláson!” – ordítottam.

A szüleim megpróbáltak lecsillapítani, s miután kissé megnyugodtam, elmeséltem mi történt velem. Persze nem hittek nekem, de apám megígérte, hogy körülnéz. Magához vett egy kalapácsot, egy zseblámpát, és megindult felfelé a lépcsőn. Mi anyámmal mögötte mentünk.

A kis ajtó zárva volt, s mint már említettem, nem volt hozzá kulcs. Apám fogta a kalapácsot, valahogy leütötte a zsanérokat és így le tudta emelni az ajtót. Bevilágított a zseblámpával a tetőtérbe, de az égvilágon nem volt ott senki és semmi.

A szüleim innentől kezdve úgy magyarázták az esetet, hogy bizonyára a gyermeki képzeletem tréfált meg. Szerencsére pár héttel később elköltöztünk, és továbbálltunk egy másik városba. Én azonban soha nem tudtam elfeledni azt a borzasztó élményt, amit abban a romos házban átéltem. Sokáig, bárhol is voltunk, mindig félve mentem a fürdőszobákba. Hosszú idő telt el, mire feldolgoztam az eseményeket.

Évekkel később, immár felnőttként, megint arra a környékre vetődtem, és ha már így esett, hát úgy döntöttem, megnézem magamnak azt a régi házat még egyszer, ahol gyermekkorom egy rövid epizódját töltöttem. Felvettem a kapcsolatot egy akkori barátommal a Facebookon keresztül. Találkoztunk, és elmentünk a városba sétálni, felelevenítve régi, közös emlékeinket. Amikor elhaladtunk a régi ház mellett, megjegyeztem neki, hogy itt éltem pár hónapig a szüleimmel.

„- Igen, a csavarhúzós házban” – mondta kuncogva.

Végigfutott a hátamon a hideg. Soha, senkinek nem beszéltem arról, hogy sok évvel korábban mi történt velem annak a háznak a fürdőszobájában. Csak a szüleim tudták, ők meg nem hitték el.

„- Miért nevezed így?” – kérdeztem remegve.

„- Mindenki így hívja” – válaszolta könnyedén. – „Te sosem hallottad a történetét?” – kérdezte aztán meghökkenve.

„- Nem. Meséld el!” – kértem nagyot nyelve, és a gyomrom görcsbe rándult.

„- Nem sokkal azután, hogy megépült, egy család költözött ide – kezdte a történetet. – Egy apa, egy anya, és volt négy szép lányuk is. Az asszony hamarosan meghalt, és azt hiszem, a férfi talán becsavarodott egy kissé. Senki nem tudja azóta sem, hogy miért, de az apa egy nap, mind a négy lányát megölte egy csavarhúzóval, és a véres holttesteket a padláson rejtette el.”

<vissza

Forrás: www.ghoststory.eoldal.hu